Felhívás

Hova tűnt a NAT-ból az evolúcióelmélet kérdőjeleire utaló rész? Felhívás az élővilág eredete iránt érdeklődő tanárokhoz, diákokhoz, médiaképviselőkhöz és a nagyközönséghez

Tisztelettel felhívjuk minden érintett figyelmét, hogy az élővilág sok jelensége arra utal, hogy azokat egy magasabb rendű, alkotó értelem hozta létre. Az élő szervezetek számos olyan molekuláris, anatómiai és pszichológiai jellemzővel rendelkeznek, amelyekről az eddigi kutatások alapján egyre valószínűbbé válik, hogy nem hozhatták őket létre mutációk, szelekció, illetve más irányítatlan természeti folyamatok és behatások. Az evolúciós leszármazást sem a kövületek, sem a kísérletek, sem részletes elméleti levezetés nem demonstrálják tudományosan döntő módon – ellenben komoly matematikai, kémiai, biológiai és információelméleti érvek szólnak ellene.

Az evolúciós elképzelések hiányosságaira a tudomány elmúlt százötven évének tapasztalatai, többet között a molekuláris biológiai újkeletű felfedezései irányították rá a figyelmet. A tudományos közéleten belül egy kisebbségi, de erősödő irányzat képviseli a darwini elképzeléssel szemben az alternatív szemléletmódot.

A biológiát oktató tanároknak azt javasoljuk, hogy ismerjék meg az evolúcióelmélet korszerű kritikáját és a tervezettségi megközelítés fő érveit és logikáját. Ehhez kiindulásként használhatják a magyar nyelvű ertem.hu, illetve az angol nyelvű intelligentdesign.org és evolutionnews.org weboldalakat, valamint a témában megjelent magyar és angol nyelvű könyveket.

A 2012-ben érvénybe lépett Nemzeti Alaptanterv tervezetében még szerepelt, hogy az evolúcióelmélettel informálni kell a diákokat a „nyitott és vitatott kérdésekről” is. Azonban – feltehetően a darwinista lobbinak köszönhetően – a NAT végső változatából ez az utalás kimaradt. Azt javasoljuk, hogy az oktatás során az evolúcióelmélet ismertetése mellett tájékoztassák hallgatóikat az elmélet hipotetikus jellegéről és bizonytalanságairól is, hiszen oktatási törvényeink támogatják a többoldalú tájékoztatás és önálló gondolkodásra nevelés kultúráját.

A diákokhoz azzal a tanáccsal fordulunk, hogy miközben tisztelettel viszonyulnak tanáraikhoz, legyenek éberek, hogy tudománynak álcázva ne fogadtathassanak el velük világnézeti kijelentéseket. Vegyék észre, hol van az élővilággal kapcsolatos tényszerű információk, illetve az eredetükre vonatkozó feltételezések határa. Legyenek tisztában vele, hogy ha tanulmányaik során el is kell sajátítaniuk az evolúciós elképzelést, az ebben való hit senki számára nem tehető kötelezővé.

A médiaképviselőket és tudományos újságírókat arra kérjük, hogy igyekezzenek elfogultság nélkül hozzáállni a kérdéshez és objektíven tájékoztatni közönségüket. Ne a bevett elképzelések automatikus védelmezésére törekedjenek, hanem ismerjék meg mélységében az alternatív iskola érvrendszerét és példáit. Ne hallgassák el a biológia e téren megválaszolatlan kérdéseit, és ne állítsák be megoldottnak őket, hanem nyíltan számoljanak be a vitatott pontokról, szót ejtve a lehetséges megközelítési módokról. Tegyék világossá mások számára, pontosan hol húzódnak tudományos tudásunk korlátai.

Mindenki más számára azt javasoljuk, legyen tudatában, hogy az eredetkérdésekkel kapcsolatban többféle lehetséges megközelítés létezik, és a tudomány eddigi eredményei nem bizonyítják az evolúciós feltételezést, ahogy azt az elmélet képviselői gyakran állítják. Legyenek tisztában azzal, hogy a darwinizmus és annak egyik mai változata sem dogma. A tudomány egy folytonosan megújuló, önkorrekciós tudásszerzési folyamat, amely – ha őszintén művelik – idővel kiküszöböli a téves elképzeléseket, illetve lehetővé teszi a rivális elméletek egymás mellett élését. Mivel az evolucionizmus mélyen gyökerezik a tudományos és a mindennapi közgondolkodásban, így várhatóan időbe telik, míg az e témában uralkodó tévképzetek és előítéletek eloszlanak.

Addig is, a természetfilmek nézésekor, ismeretterjesztő cikkek és tankönyvek olvasásakor legyenek figyelmesek. Bár a média fő csatornáin általában kirekesztő módon csak az evolúciós szemléletet propagálják, törekedjenek rá, hogy megismerjék a nézetek szélesebb skáláját. Ne engedjék, hogy az egyoldalú tájékoztatással megfosszák Önöket intellektuális szabadságuktól. Az élővilágról szerzett sokoldalú ismeretei, valamint a különböző szemléletmódok érvei alapján mindenki szabadon dönthet, milyen magyarázatot fogad el csodálatos élővilágunk származására vonatkozóan.

Hornyánszky Balázs biológus mérnök
és Tasi István kulturális antropológus, vaisnava teológus
„A természet IQ-ja” c. könyv szerzői

Kategória: Egyéb | A közvetlen link.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.