Interjú a rendezőnővel „A természet IQ-ja” című filmről.
A Magyarországon 2012 őszén debütáló dokumentumfilm, A természet IQ-ja, arra vállalkozik, hogy nyílt párbeszédet kezdeményezzen Darwin evolúcióelméletének alternatíváiról.
Egy rendhagyó szemléletű könyvvel kezdődött
A film alapjául Hornyánszky Balázs biológus mérnök és Tasi István kulturális antropológus hasonló című könyve szolgált, amely 2002-es első magyarországi megjelenésekor mind a támogatók, mind a kétkedők figyelmet felkeltette és élénk médiavisszhangot váltott ki. A könyvet 2009-ben a Torchlight Publishing adta ki az Egyesült Államokban, ahol a USA Book News versenyében a „Legjobb Könyvek” címet nyerte el a tudomány kategóriában.
A természet IQ-ja az állatvilág ösztönös viselkedési formáiból száz példát tár elénk. Ezek mindegyikére jellemző a magas fokú komplexitás, valamint az, hogy e magatartásformák csak akkor eredményesek, ha a viselkedéslánc minden láncszeme egyidejűleg van jelen. Ha csak egyetlen láncszem is hiányzik, az egész viselkedés működésképtelen. A szerzők ebből azt a logikus következtetést vonják le, hogy az ilyen jellegű viselkedések nem hosszú evolúciós folyamat során alakultak ki, hanem készen jelentek meg.
Toleráns megközelítés
A filmváltozat, melynek írója, rendezője és producere Dr. Danka Krisztina, a könyvhöz képest kissé más megközelítést választ. Nem kínál egyértelmű, kész válaszokat, inkább elgondolkodtatja a nézőket, arra biztatja, gondolják újra, amit az iskolában tanultak. A film második részében az evolúcióelmélet több lehetséges alternatívája is bemutatásra kerül. A rendező a nézőre bízza, hogy vonja le a saját következtetéseit: tanulmányozza a tényeket és érveket, és döntse el, számára merre billen a mérleg.
A film első részében olyan ravasz állatokkal ismerkedünk meg, melyek komoly próbatétel elé állítják Darwint és mai követőit. A vérengző ékszersügér például szinte bármilyen kishalra ráveti magát, a kis tisztogatóhalat azonban békén hagyja. A tisztogatóhal nyugodtan leeszegetheti az ékszersügérről annak hámsejtjeit, sőt: egyenesen a szájába úszhat, hogy kitisztogassa tűhegyes fogait – mégis bántatlanul megússza az esetet.
„Nehéz elképzelni, hogy ez a viselkedés fokozatosan fejlődött volna ki – véli Krisztina. – Ha egy kis tisztogatóhal valamikor arra adta volna a fejét, hogy megkockáztassa az élve felfalatást, nem élte volna túl ezt a vállalkozást, így nem tudta volna az ötletét tovább örökíteni”.
Inkubátor a természetben
Egy másik elképesztő példa a homoki lábastyúk. Ez a fácán méretű madár kizárólag Ausztrália félsivatagos éghajlatán él, ahol nappal rekkenő forróság van, éjszakára viszont lehűl a levegő. A fészkét úgy készíti, hogy először nagyméretű gödröt ás a földbe, azt megtölti száraz levelekkel, majd homokot hord rá. A tojó ebbe a költődombba rakja le a tojásait. A dombban elkezdődnek komposztálódni a levelek, ami hőtermeléssel jár. A hím a csőrét a földbe dugva rendszeresen ellenőrzi a domb hőmérsékletét. A tojások fejlődéséhez a 34 fok az ideális hőmérséklet. A költés ideje alatt a hím a fészek tetején lévő homokmennyiség szabályozásával szorosan e 34 fok körül tartja a költődomb hőmérsékletét.
Mikor a fiókák kikelnek, kiássák magukat a sűrű föld- és levélkupacból, és illa berek, nádak, erek: sose látják többé szüleiket. Amikor viszont eljön az idő, hogy maguk is fészket rakjanak, mégis pontosan tudni fogják, hogy fogjanak hozzá!
„A pontosan beállított és fenntartott hőmérséklet, a hím hőmérőként funkcionáló csőrének anatómiai felépítése, továbbá, hogy a fiókák kiássák magukat a földből, és hogy minden betanítás nélkül maguk is képesek hasonló fészket rakni: ezeknek az elemeknek mind együttesen kell jelen lenniük, és tökéletesen együttműködniük ahhoz, hogy a faj fennmaradhasson” – érvel Krisztina.
A szereplőkről
A film összes példáját szakértők elemzik, különböző nézőpontokból megvitatva, vajon kifejlődhettek-e ezek evolúciós úton, vagy pedig nem.
A szakértők között találjuk az Egyesült Államokból Stanley Salthe zoológus, evolucionista biológust, valamint Michael Cremo-t, a Tiltott régészet című mű szerzőjét; Magyarországról pedig Dr. Jeszenszky Ferenc fizikust, Dr. Farkas Ferenc vegyészmérnököt, valamint A természet IQ-ja című könyv szerzőit: Hornyánszky Balázs biomérnököt és Tasi István kulturális antropológust. Angliából érkezett Ayush Goyal, az Oxfordi Egyetem orvos-biológus kutatója.
„A film javára legyen mondva, hogy a darwini elmélet érvényességét megkérdőjelező egyes megszólalók nem vallási, hanem logikai, tudományos alapon adnak hangot kétségeiknek. Ebből is látszik, hogy nemcsak a teremtéspártiak találnak kivetnivalót az evolúcióelméletben” – állítja Krisztina.
Paradigma (ide-oda) váltás
Krisztina szerint a film a legkülönbözőbb emberek érdeklődésére tarthat számot. Kíváncsiak lehetnek rá azok a spiritualisták, akik eleve kétségeket táplálnak a darwini evolúcióelmélettel szemben, vagy bárki más, aki csak kedveli az állatokat, és szeretne többet megtudni róluk.
A filmrendező maga is lebilincselőnek tartja a témát: „Roppant izgalmasnak tartom a könyv, és a hamarosan megjelenő film felvetéseit. A témával kapcsolatos tájékozódásom során szembesültem azzal, hogy a felvilágosodás és az ipari forradalom során hogyan íródott felül a hagyományos vallásos világkép, hogyan alakult ki egyfajta igény a darwini evolúcióelméletre, és hogy vált általánosan elfogadottá. Úgy érzem, ma, mikor az evolúcióelmélet bástyájának falai repedezni látszanak, hasonló igény mutatkozik a paradigmaváltásra.”
Krisztina azt reméli, hogy filmje még több embert megszólít majd, mint a könyv, és az intelligens nézőt nyitottá teszi az evolúcióelmélet alternatíváinak végiggondolására.
„Manapság kevesebben olvasnak, a filmek és a tv népszerűsége azonban változatlan. Ezért is gondoltuk, hogy a filmmel hosszú távon szélesebb közönséget tudunk megcélozni. Különböző cégektől, szervezetektől és ösztöndíjakból, valamint lelkes önkéntesektől kaptunk anyagi támogatást.”
Közreműködők
Krisztina korábban többször szervezett tv-s stáboknak indiai és Srí Lankai forgatást. Ezek során egyre inkább bevonódott a dokumentumfilm-készítés folyamatába, sőt: maga is elkezdett forgatókönyvet írni, szerkeszteni. Hogy hitelességét szakmai végzettséggel is alátámassza, elvégezte a New York-i NYU Film School képzését.
Azóta a magyar közszolgálati televízióból és számos nemzetközi tévécsatornából is 25 dokumentumfilm író-producereként ismerhettük meg.
Tapasztalatának köszönhetően Krisztinának nem okozott nehézséget, hogy tehetséges csapatot válogasson össze A természet IQ-ja című film elkészítéséhez. A produkció előkészítését 2010 áprilisában kezdte, májusra már húszfős legénységet tudhatott maga mellett.
A stáb tagjai között megtaláljuk a társproducer Mark DeGasperi hollywoodi történet-elemzőt, a NYU forgatókönyvíró tanárát; valamint számos korábbi filmes munkatársat, akik operatőri, hangtechnikusi, 3D-s animációs szakemberi és kreatív tanácsadói minőségükben csatlakoztak a csapathoz.
„Csapatunk hihetetlenül odaadó – áradozik Krisztina –, néha túlságosan is. Doboveczki Dénes operatőrünk egy dél-indiai dokumentumfilm-sorozat forgatása közben leesett egy nagy szikláról, és lábát törte. Mivel a közelben nem volt kórház, nem tudtuk, hogy ennyire súlyos a sérülés. Dénes hat filmet leforgatott a helyszínen, és csak utána tért vissza Magyarországra, ahol egy hónapig lábadozott a kórházban.”
A természet IQ-ja forgatásánál nem voltak hasonló horderejű nehézségek, de azért korántsem ment minden úgy, mint a karikacsapás.
Két hónapot vett igénybe a forgatás, váltott helyszíneken. Hol Magyarországon, hol az Egyesült Államokban folyt a felvétel. Hét-nyolc hónapos terhesen Krisztinának is voltak nehéz napjai, de hála az elszánt és támogató stábnak, viszonylag könnyen vették az akadályokat.
A majmokat, pelikánokat, teknősöket, bohóchalakat és különféle lepkéket a New York-i Bronx Állatkertben és a Budapesti Állatkertben filmezték, a méheket, vándormadarakat és más állatokat magyar vidéken.
„A filmkészítés minden lépése gondosan megtervezett és megszerkesztett, ám még így is közbeszólhatnak bizonyos előre nem látható tényezők – meséli Krisztina. – Egyik nap egy méhkaptár lakóinak rajzását szerettük volna lefilmezni (kirepülés, hazarajzás, méhek kommunikációja: hogyan jelzik egymásnak a kaptárirányt mozgásuk segítségével), mikor hatalmasat dördült az ég, és elkezdett zuhogni az eső. A méheknek természetesen nem akaródzott kidugni szárnyukat a kaptárból. Így jár az ember, ha a természetet szerződteti.”
A másik kihívás az volt, hogy a világszerte található „intelligens” állatokat sikerüljön alacsony költségvetésből lencsevégre kapnunk.
„Nem engedhettük meg magunknak, hogy egy egyperces film kedvéért egy távoli országba repüljünk. Szerencsére több ügynökség is van, amelyektől kiváló minőségű és felbontású állatfelvételeket tudtunk vásárolni: hol egész jeleneteket, hol egy-egy nehezebb pillanatfelvételt, melyet magunk nem tudtunk volna elcsípni, így viszont be tudtuk illeszteni a jelenetbe”.
Eredetileg csak félórásra tervezték a dokumentumfilmet, de aztán a csapat olyan sok nagyszerű anyagot gyűjtött össze, hogy a duplájára, majdnem 60 percre duzzadt a játékidő.
Hazai és nemzetközi filmpremier
A film előzetese máris nagy érdeklődésnek örvend (www.naturesiqfilm.com; www.iqfilm.hu). A könyv alkotóira való tekintettel a film világpremierére Magyarországon kerül sor, az amerikai kontinensen pedig először 2012. október 30-án, New Yorkban mutatják be, majd egy szervezeteknek (pl. az ENSZ-nek) szóló, illetve néhány nagytradíciójú egyetemen (NYU, Bostoni Egyetem) tartott, keleti parti vetítéssorozatra kerül sor .
A filmvetítéseket közönségtalálkozó követi, ahol az érdeklődők feltehetik kérdéseiket a film alkotóinak. A vetítéssorozat 3-4 hétig fut majd. A turné a későbbiekben a nyugati parton és egyes európai országokban is folytatódik.
A készítők tervei szerint körülbelül két hónappal a premiert követően amerikai, majd nemzetközi televízió-csatornák is bemutathatják a filmet.
„Ezzel kapcsolatban még tárgyalunk a tévétársaságokkal – árulja el Krisztina –, de reméljük, hogy nemzetközi szintű nyilvánossághoz jut a film, hiszen minőség és tartalom szempontjából egyaránt globális közönségnek szánjuk, a filmalkotók pedig szintén a világ különböző tájairól (főként Magyarországról, továbbá az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból) szerveződtek egybe. A tv-s bemutatót követően DVD-s és iTune-ról letölthető megjelenést is tervezünk.”
A falak leomlanak
„Tisztában vagyok azzal, hogy a film témájával kapcsolatban eltérő vélemények vannak és lesznek – folytatja Krisztina. – Ugyanakkor azt is remélem, hogy hozzájárulunk ahhoz, hogy megtörjük a témát övező tabut. Manapság óriási nyomás nehezedik például egy olyan tudósra, aki munkája során rá mer kérdezni a darwinizmus egyes alaptételeire. Azonban bizonyára sokan vannak olyanok is, akik nyitottak arra, hogy elgondolkodjanak más lehetséges magyarázatokon. Beszéljünk hát nyíltan ezekről az alternatívákról! Nyissuk meg a párbeszédet az egyetemeken, a televízióban, könyvekben és a nyilvános fórumokon!”
Az evolúcióelméletet korábban is sokan megkérdőjelezték, A természet IQ-ja azonban az állati viselkedés komplexitásának izgalmas leírásával új oldalról közelíti meg a kérdést.
Cégével, a Karuna Productions-zel egyetemben Krisztina reméli, hogy a jövőben is elgondolkodtató, egyedi dokumentumfilmekkel állhat majd elő.
Ha további információt szeretne A természet IQ-ja (Nature’s IQ) című filmről, annak külföldi vetítéseiről, illetve a közönségtalálkozókról, látogasson el a www.naturesiqfilm.com-ra. A Magyarországi fejleményekről pedig a www.iqfilm.hu oldalon tájékozódhat.
